DIGITÁLIS ALÁÍRÁS: Hiteles? – Mi hiteles? - Mikor hiteles?
Kétféle fogászat van: amelyik már használja a digitális aláírást, és amelyik majd használni fogja!
A 2016. június 1.-vel hatályba lépett CCXXII. („Bizalmi”) törvény alapja a 910/2014/EU ( „eIDAS”) rendelet, mely az egész EU területére határozza meg az elektronikus tranzakciók szabályait.
Számunkra az eIDAS rendelet legfontosabb tétele az egyenértékűség elve, ami kimondja, hogy az elektronikus aláírás joghatása és bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú, illetve ha az nem felel meg a minősített elektronikus aláírásra vonatkozó összes követelménynek.
Az elektronikus aláírás érvényes, bizonyító erejű, és az EU egész területén elfogadottá vált.
Mit jelentenek a jogi definíciók a gyakorlatban
A jó hangzású, közismert „Digitális aláírás” elnevezés az új jogi terminológiában már nem is szerepel, helyette az „Elektronikus aláírás” különböző válfajaival, hitelességük eltérő fokozataival és feltételeivel kell megismerkednünk.
1. Elektronikus aláírás - a legtágabb fogalom a témakörben:
„olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ;”
Ide sorolható akár egy e-mail végére írt nevünk, vagy egy Word dokumentum alá gépelt monogramunk is. Ezeknek persze a bizonyító ereje látszólag nem túl erős, de a bizonyítási eljárásban a körülmények vizsgálatával hitelesnek is minősíthető.
2. Fokozott biztonságú elektronikus aláírás – az elektronikus aláírások egy része:
„olyan elektronikus aláírás, amely: kizárólag az aláíróhoz köthető / alkalmas az aláíró azonosítására /olyan, elektronikus aláírás létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használhat / olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyeket aláírtak vele, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető”
Az aláírásnak ez a típusa a fenti feltételek teljesülése esetén hiteles aláírásnak tekintendő.
Ezt a kategóriát lehet reálisan felhasználni a fogászati gyakorlatban (és olyan szolgáltatók esetében, mint biztosítók, csomagszállítók, telekom cégek, stb.), ahol a partnerektől nem követelhető meg a minősített elektronikus aláírás képessége.
3. Minősített elektronikus aláírás – a fokozott biztonságú elektronikus aláírások egy része:
„olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul;”
Mindenképpen minősített hitelesítés szolgáltatótól származó, előzetesen kiadott tanúsítvány és kulcs (aláíró kártya, eSzemélyi) szükséges hozzá. Hitelességét a bizalmi szolgáltató szavatolja. A saját kezű aláírással azonos joghatású.
Eddig is volt – vagy mégsem?
Hiteles digitális aláírással korábban is találkozhattunk: erre a célra jöttek létre a minősített szolgáltatók, akik harmadik félként szigorú és szabályozott körülmények között, megfelelő térítés ellenében tanúsítványon alapuló hiteles digitális aláírást bocsátottak ki. (Netlock, Microsec, NISZ, …)
A fogászatok mindennapjaiban a feladat a különböző beleegyező nyomtatványok, a kezelésekhez hozzájáruló nyilatkozatok, kezelési tervek, garanciális feltételek, stb. jóváhagyása a Páciens által, amit ő aláírásával igazol.
Könnyen belátható, hogy erre a célra az eddig hitelesnek minősített elektronikus aláírási formák a gyakorlatban használhatatlanok voltak: ugyanis egyelőre csak elhanyagolható számú olyan beteg van, aki saját, minősített, vagy legalább fokozott biztonságú digitális aláíró kulccsal, esetleg az új, minősített aláírásra alkalmas eSzemélyivel rendelkezik - és ez tömegesen a közeljövőben sem várható el tőlük.
Így jó esetben megmaradt a papír – vagy elmaradt a hozzájárulás.
Kezünkben a megoldás
A Bizalmi törvény tisztázza az elektronikus ügyintézés új szabályait is, melyek 2017 januárjától léptek hatályba. Módosítja továbbá a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt. Az egyik legjelentősebb módosítás, hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratok körébe bekerült egy új elektronikus dokumentumfajta.
A vonatkozó törvény-szakasz értelmében teljes bizonyító erővel rendelkezik az a magánokirat, amely
„olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja. Továbbá a szolgáltató bizalmi szolgáltatások vagy bizalmi szolgáltatást megvalósító termékek megfelelőségének értékelésére feljogosított és kijelölt szervezet által értékelt rendszer felhasználásával az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.”
Ez a bonyolult definíció a biometrikus aláírás hiteles aláírásként való felhasználását és használatával hiteles okirat készítésének lehetőségét teremti meg a magyar jogban.
A gyakorlatban az új rendelkezésnek megfelelő aláírás során a páciensek számára egy elektronikus eszközre (aláíró pad), illetve eszközök zárt rendszerére (számítógép + aláíró pad) telepített szoftver jeleníti meg a szolgáltató rendszerében keletkezett dokumentumokat, melyet ezen az eszközön ők áttekinthetnek, majd ugyanezen az eszközön elektronikusan rögzített aláírással szignálhatnak.
Az ilyen aláírás során az aláíró sajátkezű aláírásának biometrikai információival (sebesség, nyomóerő, stb.) együtt tároljuk az elektronikus dokumentumot, amit az orvos zárt rendszerben generált, fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott tanúsítványával hitelesítünk. Ezzel egyidőben a dokumentumot zároljuk minden későbbi módosítás megakadályozására.
Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy egy adott személynek előzetesen kiadott tanúsítvány és kulcs (aláíró kártya, eSzemélyi) nélkül is lehessen olyan elektronikus dokumentumot előállítani, amelyet harmadik személyek, bíróságok és hatóságok bizonyító erejű okiratként elfogadni kötelesek.
Az így létrehozott aláírás fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak tekintendő.
Ültessük át együtt mindezt a fogorvosi gyakorlatba
A Bizalmi törvény megteremtette a lehetőségét, mi kidolgoztuk hozzá az eszközt, hogy Ön is megvalósítsa a papírmentes fogászatot!
„A legzöldebb fogászati szoftver”
A PCB-Green névre keresztelt fogászati programunkban az itt (csak dióhéjban) ismertetett törvényi előírásokat megvalósító, zárt, szabályozott, fokozott biztonságú elektronikus aláíró rendszert valósítottunk meg. A betegnyilvántartó programunkba beépített ROBOT Adminisztrátor menedzseli a fogorvosi nyomtatványok automatizált kitöltését és elektronikus aláírását.
A páciensek biometrikus aláírásának rögzítéséhez az eIDAS-hoz kapcsolódó standaroknak megfelelő, ipari színvonalú, nagy megbízhatóságú aláíró eszközöket használunk.
Nézze meg egyperces videónkban, hogyan változtat a PCB-Green egy elbűvölő sárga rendelőt igazi zöld fogászattá!
„A legzöldebb fogászati szoftver”
Mitró István
A „szerző” bemutatkozása: 30 éves rendszerszervezői és menedzseri tapasztalattal jónéhány egészségügyi vonatkozású rendszer- és szoftver-fejlesztésnek voltam részese. 1996 - 2003 között a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság vezetőségi tagjaként rálátást szereztem az ágazat és a hozzá kapcsolódó IT-világ helyzetére, problémáira. (Társszerzője voltam az Egészségügyi Informatika c. könyvnek.) 14 éve felügyelem fogorvos-partnereink rendszertámogatási feladatait. Ennek az együttműködésnek egyik „szülötte” az Automatizált Beteg-visszarendelő és Betegnyilvántartó rendszer, melyet a 2012-es Dental World-ön mutattunk be először, s azóta igen intenzíven halad továbbfejlesztése. Négy éve foglalkozom a digitális és elektronikus aláírás elméleti hátterével és gyakorlati megvalósításával – ennek eredményeit építettük be „A legzöldebb fogászati szoftver”, a PCB-Green ROBOT Adminisztrátorába.
