A digitális aláírás lesz a következő 3 év legnagyobb változása!

Kétféle fogászat van: amelyik már használja a digitális aláírást, és amelyik majd használni fogja!

A fogászati adminisztrációban is a digitális/elektronikus aláírás térnyerése lesz a következő 3 év legnagyobb horderejű és legnagyobb hatású tényezője. A gyakorlati alkalmazás utolsó akadályát is elhárította a CCXXII. „Bizalmi” törvény 2016. június 1.-i hatályba lépése, ami az EU joghoz igazodva megteremtette az elektronikus dokumentumkezelés elterjedésének jogszabályi környezetét.

Ésszerű előírás, amivel mindenki egyetért: A fogorvosnak a páciens minél teljesebb körű tájékoztatása, a saját jogbiztonsága és a törvényi előírásokhoz való igazodás érdekében minden fogászati beavatkozás előtt meg kell ismertetni a tervezett művelet menetét, várható eredményét, esetleges szövődményeit, kockázatait, az alternatív beavatkozásokat. Ezek megismerését a betegnek a kezelés megkezdése előtt írásba foglalva aláírásával igazolnia kell, és mindezek ismeretében beleegyezőleg hozzá kell járulnia az orvosa által javasolt beavatkozások elvégzéséhez. Vannak azonban problémák:

A rendelők nagy részében nem állnak rendelkezésre az egyes beavatkozás típusokhoz kidolgozott nyomtatványok
Még ha rendelkezésre állnának is, kézi kitöltésük olyan időigényes, hogy a vele járó adminisztráció már ténylegesen akadályozná a mindennapi gyógyító munkát
A kívánatos mennyiségű beleegyező, hozzájáruló nyilatkozat, kezelési terv, stb. tárolása egy átlagos rendelő számára szó szerint fizikailag megoldhatatlan
A papír alapú dokumentumok kezelése (visszakeresése, áttekintése, szükség esetén továbbítása) manuálisan szinte kivitelezhetetlen.

A sajnálatos következmény:

a beavatkozások jelentős részének elvégzésére anélkül kerül sor, hogy ahhoz a beteg beleegyező nyilatkozata írásos formában, aláírásával hitelesítve rendelkezésre állna
a rendelő jogbiztonsága emiatt sérül: egy esetleges komplikáció, utólagos nem kívánatos szövődmény esetén a kezelő orvos és a rendelő nem tudja igazolni, hogy a beteg a megfelelő tájékoztatásokat megkapta, kérdései megválaszolásra kerültek és mindezek alapján aláírásával akaratlagosan hozzájárult a kezelés elvégzéséhez.

A megoldás a helyzetre ismert:

a beteg-adminisztráció egyre nagyobb hányadánál át kell térni a jelenlegi papír alapúról a digitális dokumentum kezelésre, a „papírmentes fogászat” megvalósítására
az elektronikus dokumentumok hitelesítését olyan digitális és elektronikus aláírási módszerekkel kell megoldani, amik megfelelnek a hitelesség érdekében megkövetelt műszaki, szabványossági és jogszabályi feltételeknek

Mégis mik az akadályok?

az elektronikus dokumentum kezeléshez szükséges szoftver modulokkal és széles körben alkalmazható típus-nyomtatványokkal a fogászati programok nagy része nem rendelkezik
a rendelő évek során kialakított saját nyomtatványai a szoftverekbe nem, vagy csak körülményesen integrálhatók
a hiteles digitális/elektronikus aláírás megvalósításának komoly szoftver, hardver és szabványossági feltételei vannak, amik újszerűségük miatt még nem elterjedtek
gyakori a kétkedés: hogy viszonyul a hazai jog a digitális dokumentumok kezeléshez?
erős a bizonytalanság a hitelesség kérdésében: hitelesnek tekinthető, bizonyító erejű-e a digitális, vagy elektronikus aláírás? Mik a hitelesség feltételei?
a praktikum oldaláról: megvalósítható-e mindez reálisan (költségeit is figyelembe véve) egy átlagos fogászati rendelő mindennapi munkájában?